Optikai kábelgyártásban gyakran használt anyagok

Technológiai sajtó

Optikai kábelgyártásban gyakran használt anyagok

A megfelelő anyagok kiválasztása elengedhetetlen az optikai kábelek hosszú távú stabilitásának és teljesítményének biztosításához. A különböző anyagok eltérően viselkednek szélsőséges környezeti körülmények között – a hétköznapi anyagok alacsony hőmérsékleten rideggé válhatnak és megrepedhetnek, míg magas hőmérsékleten meglágyulhatnak vagy deformálódhatnak.

Az alábbiakban néhány, az optikai kábelek tervezésében gyakran használt anyagot ismertetünk, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és megfelelő alkalmazásai.

1. PBT (polibutilén-tereftalát)

A PBT a legszélesebb körben használt anyag az optikai kábelek laza csöveihez.

Módosítással – például rugalmas láncszegmensek hozzáadásával – az alacsony hőmérsékletű ridegsége jelentősen javítható, könnyen teljesítve a -40 °C-os követelményt.
Magas hőmérsékleten is kiváló merevséget és méretstabilitást tart fenn.

Előnyök: kiegyensúlyozott teljesítmény, költséghatékonyság és széleskörű alkalmazhatóság.

2. PP (polipropilén)

A PP kiváló alacsony hőmérsékleti szilárdságot biztosít, így még rendkívül hideg környezetben is megakadályozza a repedéseket.
Jobb hidrolízis-állóságot is kínál, mint a PBT. Azonban a modulusa valamivel alacsonyabb, és a merevsége gyengébb.

A PBT és a PP közötti választás a kábel szerkezeti kialakításától és a teljesítményigényektől függ.

3. LSZH (alacsony füstkibocsátású, nulla halogéntartalmú vegyület)

Az LSZH az egyik legnépszerűbb burkolati anyag napjainkban.
A fejlett polimer formuláknak és szinergikus adalékanyagoknak köszönhetően a kiváló minőségű LSZH vegyületek megfelelnek a -40 °C-os alacsony hőmérsékletű ütésvizsgálatnak, és hosszú távú stabilitást biztosítanak 85 °C-on.

Kiváló égésgátló tulajdonságokkal rendelkeznek (égés közben kevés füstöt termelnek és nem bocsátanak ki halogéngázokat), valamint erős ellenállást mutatnak a feszültségrepedéssel és a kémiai korrózióval szemben.

Ez az előnyben részesített választás a lángálló és környezetbarát kábelek esetében.

4. TPU (termoplasztikus poliuretán)

A „hideg- és kopásállóság királyaként” ismert TPU burokanyag még nagyon alacsony hőmérsékleten is rugalmas marad, miközben kiváló kopás-, olaj- és szakadásállóságot biztosít.

Ideális vonóláncos kábelekhez, bányászati ​​kábelekhez és autóipari kábelekhez, amelyek gyakori mozgást igényelnek, vagy zord hideg környezetnek kell ellenállniuk.

Azonban figyelmet kell fordítani a magas hőmérséklettel és a hidrolízissel szembeni ellenállásra, és a kiváló minőségű fajták ajánlottak.

5. PVC (polivinil-klorid)

A PVC gazdaságos megoldás az optikai kábelek burkolatához.
A standard PVC -10 °C alatt hajlamos megkeményedni és rideggé válni, így alkalmatlanná válik nagyon alacsony hőmérsékleti körülmények között.
A hidegálló vagy alacsony hőmérsékletű PVC-készítmények nagy mennyiségű lágyítószer hozzáadásával javítják a rugalmasságot, de ez csökkentheti a mechanikai szilárdságot és az öregedésállóságot.

A PVC akkor jöhet szóba, ha a költséghatékonyság az elsődleges szempont, és a hosszú távú megbízhatósági követelmények nem magasak.

Összefoglalás

Ezen optikai kábelanyagok mindegyike eltérő előnyöket kínál az alkalmazástól függően.

Kábelek tervezése vagy gyártása során fontos figyelembe venni a környezeti feltételeket, a mechanikai teljesítményt és az élettartamra vonatkozó követelményeket a legmegfelelőbb anyag kiválasztásához.


Közzététel ideje: 2025. október 31.