Az optikai kábelek (OFC) tervezésénél a megfelelő alapanyagok kiválasztása kulcsfontosságú. A különböző működési környezetek – mint például a szélsőséges hideg, a magas hőmérséklet, a páratartalom, a kültéri telepítés, a folyamatos hajlítás vagy a gyakori mozgás – eltérő követelményeket támasztanak az optikai kábelek anyagaival szemben. Itt összefoglalunk néhány, az iparágban gyakran használt maganyagot, elemezve azok teljesítményjellemzőit és gyakorlati alkalmazásait, hogy segítsünk optimalizálni az optikai kábelek tervezését és anyagválasztását.
1. PBT (polibutilén-tereftalát) – A leggyakoribb anyag a laza tubusokhoz
PBTaz optikai kábelek laza csöveinek legszélesebb körben használt anyaga. A hagyományos kábelműanyagok alacsony hőmérsékleten hajlamosak rideggé válni, magas hőmérsékleten pedig meglágyulni. A módosított PBT, például rugalmas láncszegmensekkel, jelentősen javítja az alacsony hőmérsékletű ütésállóságot, és akár -40°C-ig is megfelel a követelményeknek. Ezenkívül a PBT kiváló merevséget és méretstabilitást kínál magas hőmérsékleten, így megbízható védelmet biztosít a szálaknak hőterhelés alatt. Kiegyensúlyozott teljesítménye, elfogadható költsége és sokoldalúsága miatt tipikus választás kültéri kommunikációs kábelekhez, távolsági kábelekhez és ADSS kábelszerkezetekhez.
2. PP (polipropilén) – Kiváló alacsony hőmérsékletű szívósság és hidrolízisállóság
A PP (polipropilén) az optikai kábelek anyagaiban a kiváló alacsony hőmérsékleti szilárdsága miatt vált ismertté, amely megakadályozza a repedéseket extrém hideg körülmények között. Hidrolízis-állósága is jobb, mint a PBT-nek, így alkalmassá teszi párás vagy vízzel dús környezetben való használatra. A PP azonban valamivel alacsonyabb modulussal és merevséggel rendelkezik a PBT-hez képest, ezért használatánál figyelembe kell venni az adott kábelszerkezetet. Például könnyű kábelek, beltéri-kültéri hibrid kábelek vagy nagyobb rugalmasságot igénylő laza csőszerkezetek esetén a PP alternatívaként választható.
3. LSZH (alacsony füstkibocsátású, nulla halogén) – A legelterjedtebb környezetbarát kábelköpeny-anyag
LSZHa legszélesebb körben használt környezetbarát kábelburkolat anyag. A speciális polimerrendszerekkel és töltőanyag-technológiákkal elért kiváló minőségű LSZH készítmények megfelelnek a -40°C-os alacsony hőmérsékleti ütésállósági követelményeknek, és hosszú távon 85°C-on is használhatók. Tűz esetén az LSZH kevés füstöt bocsát ki, és nem bocsát ki halogéngázokat, ami nagymértékben növeli a beltéri kábelek, adatközponti kábelek és közintézmények vezetékeinek biztonságát. Kiváló ellenállást biztosít a környezeti feszültségrepedésekkel és a kémiai korrózióval szemben, így sokoldalú választás mind beltéri, mind kültéri kábelburkolatokhoz.
4. TPU (termoplasztikus poliuretán) – Az alacsony hőmérsékletű rugalmasság és kopásállóság „királya”
A TPU rugalmasságáról és szívósságáról ismert extrém alacsony hőmérsékleten is. A PVC-vel ellentétben a TPU rendkívül hajlékony marad és nem reped. Kiemelkedő kopás-, olaj- és szakadásállósággal is rendelkezik, így ideális mozgó kábelekhez, beleértve a vonólánc-kábeleket, járműkábeleket, bányászati kábeleket, robotkábeleket és ipari automatizálási alkalmazásokat. Vegye figyelembe, hogy a TPU magas hőmérséklettel és hidrolízissel szembeni ellenállása az adott minőségtől függ, ezért a kiváló minőségű készítmények kiválasztása kritikus fontosságú.
5. PVC (polivinil-klorid) – Költséghatékony kábelköpeny-választás alacsony hőmérsékleti korlátokkal
A PVC-t bizonyos optikai kábelekhez továbbra is használják alacsony költsége és könnyű feldolgozhatósága miatt. A standard PVC azonban -10°C alatt megkeményedik és megrepedhet, így alkalmatlanná válik extrém hideg körülmények között való használatra. Az alacsony hőmérsékletű vagy hidegálló PVC lágyítószerekkel csökkentheti az üvegesedési hőmérsékletet, de ez ronthatja a mechanikai szilárdságot és az öregedésállóságot. A PVC ezért jobban megfelel költségérzékeny projektekhez viszonylag stabil környezetben, például standard beltéri telepítésekhez vagy ideiglenes kábelezési megoldásokhoz.
6. TPV (termoplasztikus vulkanizátum) – A gumi rugalmasságának és a műanyag feldolgozhatóságának kombinációja
A TPV ötvözi a gumi rugalmasságát a műanyag feldolgozhatóságával. Kiváló magas és alacsony hőmérséklettel szembeni ellenállást, valamint kiemelkedő időjárásállóságot és ózonállóságot kínál. A TPV rugalmassága és tartóssága alkalmassá teszi kültéri optikai kábelekhez, autóipari kábelezéshez és flexibilis kábelekhez. Anyagként a TPV kiegyensúlyozza a TPU és a PVC tulajdonságait, kiváló szerkezeti rugalmasságot és környezeti ellenálló képességet biztosítva.
7. XLPE (térhálósított polietilén) – Magas hőmérsékletű szigetelőanyag optikai és tápkábelekhez
XLPEA térhálósodás révén fokozza a hőállóságot, és 90°C felett folyamatosan üzemelhet. Kiváló mechanikai szilárdságot és feszültségállóságot is biztosít. Míg az XLPE-t gyakrabban használják erősáramú kábelek szigetelésére (pl. 1kV–35kV), néha optikai kábelekben is használják megerősítéshez vagy magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz. Hő- és mechanikai tulajdonságai alkalmassá teszik speciális optikai kábelekhez zord környezetben.
Optikai kábelburkolat anyagainak kiválasztása – az alkalmazási forgatókönyvek kulcsfontosságúak
A megfelelő optikai kábelanyagok kiválasztása többet igényel a műszaki adatok áttekintésénél; figyelembe kell venni a tényleges alkalmazási forgatókönyveket is:
Fix telepítés (kültéri, légcsatornás, légantennás): LSZH, TPV, XLPE
Mozgó alkalmazások (láncok, robotika, járművek, bányászat): TPU
Extrém hideg (-40°C vagy az alatt): Módosított PBT, PP, TPU
Beltéri kábelezés, standard használat, költségérzékeny projektek: PVC (csak bizonyos körülmények között ajánlott)
Az optikai kábelek anyagainak tekintetében nincs egyetlen, mindenki számára megfelelő megoldás. A választásnak a kábelszerkezet, a telepítési körülmények, a költségvetés és a hosszú távú megbízhatóság átfogó értékelésén kell alapulnia.
Közzététel ideje: 2025. november 20.