Az elmúlt években Kína energiaipara gyors fejlődésen ment keresztül, jelentős előrelépéseket téve mind a technológia, mind az irányítás területén. Az olyan eredmények, mint az ultra-nagyfeszültségű és a szuperkritikus technológiák, globális vezetővé tették Kínát. Jelentős előrelépés történt a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetési és karbantartási irányítási szintig.
Mivel Kína energia-, kőolaj-, vegyipari, városi vasúti közlekedési, autóipari és hajóépítő ipara gyorsan bővült, különösen a hálózatátalakítás felgyorsulásával, az ultra-nagyfeszültségű projektek egymást követő bevezetésével és a vezeték- és kábelgyártás Kína körüli ázsiai-csendes-óceáni térségbe történő globális áthelyezésével, a hazai vezeték- és kábelpiac gyorsan bővült.
A vezeték- és kábelgyártási szektor az elektromos és elektronikai ipar több mint húsz alegysége közül a legnagyobbá vált, az ágazat egynegyedét teszi ki.
I. A vezeték- és kábelipar érett fejlődési szakasza
A kínai kábelipar fejlődésében az elmúlt években bekövetkezett finom elmozdulások a gyors növekedés időszakából az érettség időszakába való átmenetet jelzik:
– A piaci kereslet stabilizálódása és az iparág növekedésének lassulása, ami a hagyományos gyártási technikák és folyamatok szabványosításának trendjéhez vezet, kevesebb diszruptív vagy forradalmi technológiával.
– Az illetékes hatóságok szigorú szabályozói felügyelete, a minőségjavításra és a márkaépítésre helyezett hangsúlysal párosulva pozitív piaci ösztönzőkhöz vezet.
– A külső makrogazdasági és belső iparági tényezők együttes hatása arra késztette a szabályokat betartó vállalatokat, hogy előtérbe helyezzék a minőséget és a márkaépítést, hatékonyan demonstrálva a méretgazdaságosságot az ágazaton belül.
– Az iparágba való belépéshez szükséges követelmények, a technológiai komplexitás és a beruházási intenzitás megnőtt, ami a vállalatok közötti differenciálódáshoz vezetett. A Matthew-effektus a vezető vállalatok körében vált nyilvánvalóvá, a piacról kilépő gyengébb vállalatok számának növekedésével és az új belépők számának csökkenésével. Az iparági fúziók és szerkezetátalakítások egyre aktívabbak.
– A nyomon követett és elemzett adatok szerint a kábeltévé-társaságok bevételének aránya az iparág teljes egészében évről évre folyamatosan nőtt.
– Az iparágak centralizált méreteket öltő, specializált területein az iparágvezető vállalatok nemcsak a piaci koncentráció javulását tapasztalják, hanem nemzetközi versenyképességük is nőtt.
II. A fejlődési változások trendjei
Piaci kapacitás
2022-ben a teljes országos villamosenergia-fogyasztás elérte a 863,72 milliárd kilowattórát, ami 3,6%-os éves növekedést jelent.
Iparág szerinti bontás:
– Az ipar elsődleges villamosenergia-fogyasztása: 114,6 milliárd kilowattóra, ami 10,4%-os növekedést jelent.
– Másodlagos ipar villamosenergia-fogyasztása: 57 001 milliárd kilowattóra, ami 1,2%-os növekedést jelent.
– A harmadlagos ipar villamosenergia-fogyasztása: 14 859 milliárd kilowattóra, ami 4,4%-os növekedést jelent.
– A városi és vidéki lakosok villamosenergia-fogyasztása: 13 366 milliárd kilowattóra, ami 13,8%-os növekedést jelent.
2022 decemberének végére az ország összesített beépített energiatermelő kapacitása elérte a körülbelül 2,56 milliárd kilowattot, ami 7,8%-os éves növekedést jelent.
2022-ben a megújuló energiaforrások teljes beépített kapacitása meghaladta az 1,2 milliárd kilowattot, a vízerőművek, a szélenergia, a napenergia és a biomassza energiatermelése mind a világelső helyen állt.
Konkrétan a szélenergia-kapacitás körülbelül 370 millió kilowatt volt, ami 11,2%-os növekedést jelent éves szinten, míg a napenergia-kapacitás körülbelül 390 millió kilowatt volt, ami 28,1%-os növekedést jelent éves szinten.
Piaci kapacitás
2022-ben a teljes országos villamosenergia-fogyasztás elérte a 863,72 milliárd kilowattórát, ami 3,6%-os éves növekedést jelent.
Iparág szerinti bontás:
– Az ipar elsődleges villamosenergia-fogyasztása: 114,6 milliárd kilowattóra, ami 10,4%-os növekedést jelent.
– Másodlagos ipar villamosenergia-fogyasztása: 57 001 milliárd kilowattóra, ami 1,2%-os növekedést jelent.
– A harmadlagos ipar villamosenergia-fogyasztása: 14 859 milliárd kilowattóra, ami 4,4%-os növekedést jelent.
– A városi és vidéki lakosok villamosenergia-fogyasztása: 13 366 milliárd kilowattóra, ami 13,8%-os növekedést jelent.
2022 decemberének végére az ország összesített beépített energiatermelő kapacitása elérte a körülbelül 2,56 milliárd kilowattot, ami 7,8%-os éves növekedést jelent.
2022-ben a megújuló energiaforrások teljes beépített kapacitása meghaladta az 1,2 milliárd kilowattot, a vízerőművek, a szélenergia, a napenergia és a biomassza energiatermelése mind a világelső helyen állt.
Konkrétan a szélenergia-kapacitás körülbelül 370 millió kilowatt volt, ami 11,2%-os növekedést jelent éves szinten, míg a napenergia-kapacitás körülbelül 390 millió kilowatt volt, ami 28,1%-os növekedést jelent éves szinten.
Befektetési állapot
2022-ben a hálózatépítési projektekbe történő beruházások elérték az 501,2 milliárd jüant, ami 2,0%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Az ország legnagyobb energiatermelő vállalatai összesen 720,8 milliárd jüan értékben fektettek be energetikai projektekbe, ami 22,8%-os növekedést jelent éves szinten. Ezek közül a vízerőművekbe történő beruházás 86,3 milliárd jüan volt, ami 26,5%-os csökkenést jelent éves szinten; a hőerőművekbe történő beruházás 90,9 milliárd jüan volt, ami 28,4%-os növekedést jelent éves szinten; az atomerőművekbe történő beruházás pedig 67,7 milliárd jüan volt, ami 25,7%-os növekedést jelent éves szinten.
Az elmúlt években az „Övezet, egy út” kezdeményezésnek köszönhetően Kína jelentősen bővítette afrikai hatalmi beruházásait, ami a kínai-afrikai együttműködés szélesedéséhez és példátlan új lehetőségek megjelenéséhez vezetett. Ezek a kezdeményezések azonban több politikai, gazdasági és társadalmi kérdést is felvetnek, ami számos szempontból jelentős kockázatokat hordoz magában.
Piaci kilátások
Jelenleg az illetékes minisztériumok kitűztek néhány célt az energia- és villamosenergia-fejlesztés „14. ötéves tervéhez”, valamint az „Internet+” intelligens energia cselekvési tervéhez. Bevezették az intelligens hálózatok fejlesztésére vonatkozó irányelveket és az elosztóhálózat átalakítására vonatkozó terveket is.
Kína hosszú távú pozitív gazdasági fundamentumai változatlanok, melyeket a gazdasági ellenálló képesség, a jelentős potenciál, a bőséges mozgástér, a fenntartható növekedés támogatása és a gazdasági strukturális kiigazítások optimalizálásának folyamatos trendje jellemez.
2023-ra Kína beépített energiatermelő kapacitása várhatóan eléri a 2,55 milliárd kilowattot, 2025-re pedig 2,8 milliárd kilowattórára emelkedik.
Az elemzések azt sugallják, hogy Kína energiaipara az elmúlt években gyors fejlődésen ment keresztül, az iparág mérete jelentősen megnőtt. Az olyan új csúcstechnológiák, mint az 5G és a dolgok internete (IoT), hatására Kína energiaipara az átalakulás és a korszerűsítés új szakaszába lépett.
Fejlesztési kihívások
Kína diverzifikált fejlődési trendje az új energiaiparban egyértelműen megfigyelhető, a hagyományos szélenergia és fotovoltaikus bázisok aktívan elágaznak az energiatárolás, a hidrogénenergia és más ágazatok felé, több energiaforrást kiegészítő mintázatot teremtve. A vízerőművek építésének összmérete nem nagy, főként a szivattyús energiatározós erőművekre összpontosul, míg az országos villamosenergia-hálózatok építése új növekedési hullámnak indult.
Kína energetikai fejlesztése a módszerek megváltoztatásának, a struktúrák kiigazításának és az energiaforrások változásának kulcsfontosságú időszakába lépett. Bár az átfogó energetikai reform jelentős előrelépést tett, a reform következő szakasza komoly kihívásokkal és komoly akadályokkal fog szembesülni.
Kína gyors energiafejlesztésével, valamint a folyamatos átalakulással és korszerűsítéssel, az elektromos hálózat nagymértékű bővítésével, a feszültségszintek növekedésével, a nagy kapacitású és nagy paraméterű energiatermelő egységek számának növekedésével, valamint az új energiatermelők hálózatba való tömeges integrációjával mind összetett energiarendszer-konfiguráció és működési jellemzők alakulnak ki.
Különösen az új technológiák, például az információs technológia alkalmazása által előidézett nem hagyományos kockázatok növekedése állította elő a rendszertámogatási, az átviteli és a beállítási képességekkel szembeni magasabb követelményeket, ami jelentős kihívást jelent az energiarendszer biztonságos és stabil működése szempontjából.
Közzététel ideje: 2023. szeptember 1.