Az adatkábel fontos szerepe az adatjelek továbbítása. De amikor ténylegesen használjuk, mindenféle zavaró interferencia keletkezhet. Gondoljuk át, hogy ha ezek a zavaró jelek belépnek az adatkábel belső vezetőjébe, és rávetülnek az eredetileg továbbított jelre, lehetséges-e, hogy interferenciát okoznak vagy megváltoztatják az eredetileg továbbított jelet, ezáltal hasznos jelek elvesztését vagy problémákat okozva?
Kábel
A fonott réteg és az alumíniumfólia réteg védi és árnyékolja az átvitt információkat. Természetesen nem minden adatkábel rendelkezik két árnyékoló réteggel, némelyiknek több árnyékoló rétege van, némelyiknek csak egy, vagy akár egy sem. Az árnyékoló réteg egy fémes szigetelés két térbeli régió között, amely szabályozza az elektromos, mágneses és elektromágneses hullámok indukcióját és sugárzását az egyik régióból a másikba.
Konkrétan a vezetőmagokat árnyékolással kell körülvenni, hogy megakadályozzák a külső elektromágneses mezők/interferenciajelek hatását, és egyúttal megakadályozzák a vezetékekben lévő interferencia elektromágneses mezők/jelek kifelé terjedését.
Általánosságban elmondható, hogy a kábelekről beszélünk, amelyekből négyféle szigetelt maggal rendelkező vezeték, sodrott érpár, árnyékolt kábel és koaxiális kábel létezik. Ez a négy kábeltípus különböző anyagokat használ, és eltérő módon ellenáll az elektromágneses interferenciának.
A sodrott érpáras szerkezet a leggyakrabban használt kábelszerkezet. Szerkezete viszonylag egyszerű, de képes egyenletesen ellensúlyozni az elektromágneses interferenciát. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a sodrott vezetékek sodrásának mértéke, annál jobb az árnyékoló hatás. Az árnyékolt kábel belső anyaga vezető vagy mágneses vezető funkcióval rendelkezik, így árnyékoló hálót épít fel és a legjobb antimágneses interferencia hatást éri el. A koaxiális kábelben egy fém árnyékoló réteg található, ami elsősorban az anyaggal töltött belső formájának köszönhető, ami nemcsak a jelek továbbítására jótékony hatással van, hanem jelentősen javítja az árnyékoló hatást is. Ma a kábelárnyékoló anyagok típusairól és alkalmazásairól fogunk beszélni.
Alumíniumfólia Mylar szalag: Az alumíniumfólia Mylar szalag alumíniumfóliából készül alapanyagként, poliészter fóliából erősítőanyagként, poliuretán ragasztóval rögzítve, magas hőmérsékleten kikeményítve, majd vágva. Az alumíniumfólia Mylar szalagot elsősorban kommunikációs kábelek árnyékolására használják. Az alumíniumfólia Mylar szalag magában foglal egyoldalas alumíniumfóliát, kétoldalas alumíniumfóliát, bordázott alumíniumfóliát, hőre olvadó alumíniumfóliát, alumíniumfólia szalagot és alumínium-műanyag kompozit szalagot; az alumínium réteg kiváló elektromos vezetőképességet, árnyékolást és korrózióvédelmet biztosít, így számos igényhez alkalmazkodik.
Alumíniumfólia Mylar szalag
Az alumíniumfólia fóliát elsősorban nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok árnyékolására használják, hogy megakadályozzák a nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok érintkezését a kábel vezetőivel, indukált áramot generálva és növelve az áthallást. Amikor a nagyfrekvenciás elektromágneses hullám megérinti az alumíniumfóliát, Faraday elektromágneses indukció törvénye szerint az elektromágneses hullám az alumíniumfólia felületéhez tapad, és indukált áramot generál. Ekkor egy vezetőre van szükség az indukált áram földbe vezetéséhez, hogy elkerüljék az indukált áram interferenciáját az átviteli jellel.
Fonott réteg (fém árnyékolás), például réz/alumínium-magnézium ötvözet huzalok. A fém árnyékoló réteget fémhuzalokból állítják elő, amelyek bizonyos fonási szerkezettel rendelkeznek, fonóberendezés segítségével. A fém árnyékolás anyagai általában rézhuzalok (ónozott rézhuzalok), alumíniumötvözet huzalok, rézbevonatú alumíniumhuzalok, rézszalag (műanyaggal bevont acélszalag), alumíniumszalag (műanyaggal bevont alumíniumszalag), acélszalag és egyéb anyagok.
Rézszalag
A fémfonásnak megfelelően a különböző szerkezeti paraméterek eltérő árnyékolási teljesítménnyel rendelkeznek, a fonott réteg árnyékolási hatékonysága nemcsak a fém anyag elektromos vezetőképességétől, mágneses permeabilitásával és egyéb szerkezeti paramétereivel függ össze. Minél több réteg van, annál nagyobb a lefedettség, annál kisebb a fonási szög, és annál jobb a fonott réteg árnyékolási teljesítménye. A fonási szöget 30-45° között kell szabályozni.
Egyrétegű fonás esetén a lefedettségi arány előnyösen 80% felett van, így az más energiaformákká, például hőenergiává, potenciális energiává és más energiaformákká alakítható hiszterézisveszteség, dielektromos veszteség, ellenállásveszteség stb. révén, és felesleges energiát fogyaszt az elektromágneses hullámok árnyékolásának és elnyelésének hatásának eléréséhez.
Közzététel ideje: 2022. dec. 15.